Hogyan védheti meg állományát az afrikai sertéspestistől?

2018-12-11

Dr. Anna Catharina Berge, a Berge Állatorvosi Szaktanácsadó Szolgálat BVBA tulajdonosa egy olyan állatorvos, aki kiterjedt szakismeretekkel és készségekkel rendelkezik a haszonállattartás gyakorlati kérdései, illetve az állat- és közegészségügyi kihívások járványtani perspektívái területén egyaránt. Ebben a cikkben a Kínából gyorsan Nyugat-Európába átterjedt afrikai sertéspestis járvánnyal kapcsolatos nézeteit osztja meg velünk, és tippeket ad arra vonatkozóan, hogy a termelők vagy a gazdaságok hogyan tudják szigorítani járványvédelmi intézkedéseiket e betegség terjedésének korlátozása érdekében.

Milyen járványvédelmi intézkedéseket lehet foganatosítani a gazdaságok szintjén az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megakadályozása érdekében?

A gazdaság afrikai sertéspestissel szembeni megvédésének kulcsa a nagyon magas szintű külső járványvédelem (biológiai biztonság). A külső járványvédelem azokat az állományvédelmi intézkedéseket foglalja magában, melyek célja, hogy csökkentsék a kórokozók állományba való behurcolásának kockázatát. Az ASP gazdaságba való behurcolása szempontjából a legnagyobb kockázatot az élő sertések állományba való bevitele jelenti. Ez mindig kockázattal jár, ezért nagyon fontos az állatokat megbízható forrásokból beszerezni és gondoskodni a szállítójárművek lehető legszigorúbb megtisztításáról és fertőtlenítéséről. Az ASP vírusát terjeszthetik járművek, felszerelések és személyek egyaránt. Biztosítani kell, hogy a telepi dolgozók és a gazdaságokba látogató személyek a gazdaságba történő belépés előtti 48 órában ne kerüljenek kapcsolatba más sertésekkel, illetve hogy a gazdaságba való belépés előtt átöltözzenek a csak az adott gazdaságban használatos munkaruhába. Az állati hullákat szállító teherautók nagy kockázatot jelentenek a betegségek terjesztése szempontjából, ezért azoknak soha nem szabad behajtaniuk a gazdaság területére. Az Oroszország és Litvánia nagy árutermelő gazdaságaiban fellépett ASP járványokat annak tulajdonították, hogy az adott gazdaságok nem tartották be a járványvédelmi szabályokat: nem történt meg a ruházat és a lábbelik hatékony fertőtlenítése, illetve a vírussal szennyezett élelmiszer került be a telepekre. A vírussal szennyezett sertéshústermékek már több esetben okoztak afrikai sertéspestis járványokat, ezért megfelelő hőkezelésen át nem esett sertéshústermékek (szalámi, füstölt kolbászok, hidegfüstöléssel kezelt húsok) nem vihetők be a sertéstartó gazdaságokba, emellett a sertéseket nem szabad emberi élelmiszerhulladékkal etetni.

Mennyi ideig őrzi meg életképességét az ASP vírus meleg vagy hideg környezeti körülmények között?

Az ASP vírusa meglehetősen ellenálló és hosszú időn keresztül képes megőrizni életképességét a környezetben és a levágott sertésekben. A becslések szerint az ASP vírus a bélsárban nyolc, a vizeletben pedig 15 napig túlél, 21°C-on pedig öt napig életképes marad (Davies és munkatársai, 2015). Egyes beszámolók szerint a vírus a környezetben akár 18 hónapon át is megőrizheti életképességét. Az ASP vírus inaktiválásához a hús legalább 70°C-on történő 30 perces hőkezelése szükséges, a vérsavóban és a testnedvekben lévő vírus elöléséhez pedig 30 perces, 60°C-on történő hőkezelésre van szükség. A sertéshústermékek pácolása és füstölése nem pusztítja el az ASP vírusát.

Terjed-e a levegővel az ASP?

Az afrikai sertéspestis vírusa esetében a levegővel történő terjedést nem tekintik az átvitel fontos módjának. Az ASP vírus felezési ideje a levegőben PCR vizsgálattal 14 percnek, vírustitrálással pedig 19 percnek bizonyult (De Carvalho és munkatársai, Vet. Microbiol. 2013, 165:243–251). A vírus megtalálható azokban az épületekben, ahol fertőzött sertések vannak jelen, de a levegővel való átvitele a gazdaságok között valószínűtlen.

Tehetünk-e többet az afrikai sertéspestis vaddisznó-populációkkal való terjedésének megakadályozása érdekében?

Ha a vaddisznó-populáció fertőződik az ASP vírussal, nagyon nehéz a betegség ellen védekezni és attól mentesíteni az állományt. Nagyon fontos, hogy a szabadban ne dobjunk ki vagy hagyjunk hátra semmilyen élelmiszerhulladékot, mivel valós a veszélye annak, hogy a vaddisznók az élelmiszermaradékok révén fertőződnek. Lehetséges, hogy a belgiumi Ardennek régióban vaddisznók között kialakult legutóbbi ASP járvány Kelet-Európából származó élelmiszerhulladékkal volt összefüggésbe hozható. ASP járványkitörések esetén nagyon fontos a sertéstartó gazdák megfelelő kártalanítása annak biztosítása érdekében, hogy a sertéstartók ne titkolják el a járványeseteket és ne a szabad természetbe dobják ki az állati hullákat, ahol a vaddisznók könnyen megfertőződhetnek azoktól. Ha nagy a vaddisznó-populáció, fokozott a fertőzés állományban való terjedésének kockázata, ezért fontos a vaddisznóállományt vadászat útján szabályozni. A vadásztársaságoknak megfelelő információkkal kell rendelkezniük és rendszabályokat kell kialakítaniuk a vaddisznótetemek összegyűjtésével kapcsolatban, és értesíteniük kell az állategészségügyi hatóságot, ha a szabad természetben vaddisznótetemeket találnak. Nagyon fontos a rendkívül szigorú külső járványvédelem, az egész gazdaságot körülvevő kerítéssel, amely képes megakadályozni a vaddisznók sertéstelepre történő bejutását. A házisertéseket tartó gazdaságok úgy is csökkenthetik az ASP vaddisznók általi terjesztésének kockázatát, hogy a szokásos kerítés mellett elektromos kerítéssel is körülveszik a gazdaságukat (Guinat és munkatársai, Veterinary Record (2016) 178, 262–267)
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4819659/pdf/vetrec-2016-103593.pdf

Mely anyagok a legveszélyesebbek az ASP terjesztése szempontjából?

Még mindig viszonylag keveset tudunk azokról a tényezőkről, amelyek lényegesek az ASP szennyezett takarmánnyal való terjedése szempontjából. A legnagyobb veszélyt jelentő takarmányalkotók a sertéshús-eredetű termékek vagy a belsőségek. Az ASP vírusa hónapokig megőrizheti fertőzőképességét a sertéshúsban, a sertészsírban és a sertésbőrben, illetve különböző típusú sertéshústermékekben, például a kolbászfélékben és a szalámiban. A Balti államokban végzett járványtani vizsgálatok eredményei azt sugallják, hogy a fertőzött vaddisznók váladékaival szennyezett friss fű és növényi magvak lehetséges fertőzési forrásként szolgálnak a háztáji gazdaságokban tartott sertések számára.

Jelenleg folynak olyan vizsgálatok is, amelyek azt tanulmányozzák, hogy az ASP vírusát terjeszthetik-e más takarmány-összetevők is [Dee és munkatársai, 2018, PLoS ONE 13 (3): e0194509]. Az egyik szimulációs vizsgálatban azt nézték meg, hogy egy 30 napos takarmányszállítás során hogyan maradnak életben a különféle sertéskórokozók. Az ASP vírusa takarmánymátrix nélkül is jó túlélést mutat, ezért nem zárható ki, hogy a különféle takarmány-összetevők vagy azok kombinációi fertőzőképesek lehetnek. A vírus túlélése szempontjából kockázatosnak talált takarmányalkotók közé tartoznak a sertéseredetű összetevők, a szójadara, a szójaolaj-pogácsa, a DDGS, a lizin-hidroklorid, a kolin-klorid, a D-vitamin, a sertéskolbász-héjak és a kutya-, illetve macskaeledelek.
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0194509

Milyen mennyiségben kell az ASP vírusnak jelen lennie a takarmányban ahhoz, hogy megfertőzze az állatokat?

Vizsgálati eredmények szerint a fertőzés szájon át jobban terjed, mint belélegzés útján. Az ASP vírusának fertőző dózisát szájon-orron át történő fertőződés esetén 10 HAD50-re becsülték (Gallardo és munkatársai, 2013). Mivel a fertőzött sertések nagy mennyiségben üríthetik az ASP vírusát a bélsárral, a vizelettel és a nyállal, már kis mennyiségű fertőzött anyag felvétele is a fertőzés átterjedéséhez vezethet. Az ASP vírusa a vérben akár 109 HAD50/ml mennyiségben, a nyálban, a vizeletben és a bélsárban pedig akár 105 HAD50/ml mennyiségben is jelen lehet. A bélsárminták szobahőmérsékleten öt napig megőrizhetik fertőzőképességüket, és akár 11 napig pozitívak maradtak a vírusra, ha a szobahőmérsékleten való tárolás sötétben történt (Davies és munkatársai, 2017, Transboundary and Emerging Diseases 64:425–431)

A sertés járványos hasmenés vírusával (PEDV) összehasonlítva miért ennyire aggályos az ASP vírus a sertések egészsége és jólléte szempontjából?

Az afrikai sertéspestis házisertésekben egy vérzésekkel kísért lázas betegséget idéz elő, amely rendszerint a fertőződés után rövid időn belül nagyon magas mortalitással jár. Az ASP ellen nincsenek gyógymódok vagy vakcinák, és a betegség diagnosztizálását követően azonnal leölik az adott gazdaságban tartott, klinikailag még nem beteg sertéseket is. Az ASP a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) „A” listáján szereplő betegség, amely – mint ilyen – előfordulása esetén kereskedelmi és egyéb korlátozásokat von maga után. Egy adott országban vagy régióban való felbukkanása esetén az ASP a sertések forgalmára és kereskedelmére vonatkozó súlyos korlátozásokhoz vezet. Azokban a gazdaságokban, amelyekben az ASP megállapításra kerül, az összes sertést le kell vágni és meg kell semmisíteni. Ezzel szemben a sertés járványos hasmenése (PED) egy termelési betegség, amely főként a fiatalabb sertéseket betegíti meg, és e betegség gazdasági kártételének csökkentésére léteznek vakcinák. Az egy adott országban vagy régióban fellépő PED nem okoz ugyanolyan súlyos gazdasági veszteségeket a sertéságazatnak, mint az ASP. A PED nem szerepel az OIE által bejelentési kötelezettség alá vont betegségek listáján, és jelenleg nincsenek a PED előfordulásával kapcsolatos kereskedelmi korlátozások sem Európában, sem az Egyesült Államokban.

Meg tudom-e vizsgáltatni a takarmányt vagy a takarmányalkotókat ASP vírus jelenlétére?

Az állatok ASP vírusra való vizsgálatához vannak valós idejű PCR tesztkészletek. A takarmány kereskedelmi alapú vizsgálatára viszont egyelőre nincsenek jó módszerek.

Le kell-e állítanunk a Kínából és a többi érintett térségből származó minden takarmányalkotó behozatalát vagy használatát?

Az OIE és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályokat alkotott az állati termékek kereskedelmére vonatkozóan az OIE „A” listáján szereplő járványos állatbetegségekkel kapcsolatban. Az OIE és a WTO szabályait be kell tartani, és azokat – betartásuk esetén – elégségesnek tekintik ahhoz, hogy megvédjék az egyes országokat e betegségek behurcolásával szemben. E betegségekkel kapcsolatban vannak a kereskedelmet érintő és az országok regionalizációjára vonatkozó jogszabályok. A hús és a húskészítmények biztonságos világkereskedelme arra az alapelvre épül, hogy a származási ország állategészségügyi hatóságai a rendeltetési ország követelményeinek megfelelően megvizsgálják és minősítik a termékeket. Ajánlatos megtenni az adott országok állategészségügyi hatóságai által javasolt óvintézkedéseket is. A kereskedelmi korlátozásokra és a foganatosítandó óvintézkedésekre vonatkozó információkról tájékozódjon országa állategészségügyi hatóságánál!

Abba kell-e hagynunk a sertéseredetű anyagok sertésekkel való etetését?

A nem hőkezelt moslék etetése felvetheti az ASP kockázatát, ha a moslékban olyan országokból vagy térségekből származó sertéshús van, ahol az ASP jelen van. A mosléketetésről az egyes országok jogszabályai rendelkeznek. Ha a nemzeti jogszabályok megengedik a mosléketetést, nagyon fontos biztosítani a moslék alapos hőkezelését annak érdekében, hogy az ASP vírus moslékkal való terjedésének kockázata teljes mértékben elkerülhető legyen. Az egyes országok már évtizedek óta ellenőrzik a nemzetközi eredetű szemét – többek között a hajókról, repülőgépekről és nemzetközi szállítójárművekről származó élelmiszerhulladék – megsemmisítését. E szabályozás megköveteli minden nemzetközi eredetű szemét megfelelő ártalmatlanná tételét és állatok takarmányozására való alkalmazásának megtiltását. Ne felejtsük el, hogy már egy apró hiba – mint például szalámi visszahozása egy afrikai sertéspestissel fertőzött térségből és a konyhai hulladék sertésekkel való feletetése – is elegendő lehet egy járványkitörés kiváltásához. Lépjen kapcsolatba a helyi állategészségügyi hatóságokkal, hogy további információkat kapjon a mosléketetésre vonatkozó jelenlegi rendelkezésekről és ajánlásokról.

Milyen hosszú ideig kell karanténban tartanom az ASP-re pozitív országokból származó magas kockázatú takarmány-összetevőket?

Jelen pillanatban konkrét időtartamot nem lehet javasolni, mivel az ASP vírus különféle környezeti feltételek közötti túlélését számos tényező befolyásolja. Jelenleg folyamatban vannak kutatások a kockázatcsökkentő megoldásokkal kapcsolatban – többek között a kockázatot potenciálisan mérséklő takarmányadalékokra, az ömlesztett takarmányszállítmányok vizsgálatára szolgáló megbízható tesztekre, az esetleg jelen lévő vírusok feldolgozás előtti lebomlását lehetővé tevő várakoztatási időre, a takarmányanyagokban jelen lévő ASP vírus minimális fertőző dózisaira, a HACCP-szerű megközelítésekre és a blokkláncra vonatkozóan – annak érdekében, hogy igazolják a takarmány biztonságosságát a származási helytől kezdve a teljes szállítási folyamat során. A modellkísérletek eredményei szerint az ASP vírusa képes túlélni az óceánokon át történő szállítással és értékesítéssel egyenértékű körülményeket. Az ASP jelentette kockázat csökkentésére a legjobb garancia annak a biztosítása, hogy a termék szállítója magas színvonalú járványvédelmi intézkedéseket foganatosított, biztosította a termékek nyomon követhetőségét és/vagy a takarmány-összetevők ASP vírussal szembeni megvédését biztosító szabványműveleti eljárásokat (SOP) dolgozott ki.

Mit tehetnek a sertéstermelők és a takarmánykeverő üzemek az afrikai sertéspestis megelőzése érdekében az őket körülvevő számos bizonytalansági tényező dacára?

Az ASP vírus sertéstelepekre való behurcolásának és a potenciálisan szennyezett takarmányok takarmánykeverő üzemekbe való bekerülésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú a lehető legmagasabb szintű járványvédelem. A takarmánykeverő üzemeknek és a gazdaságoknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek/sertések beszállítója magas színvonalú járványvédelmi, nyomon követhetőségi és dokumentációs intézkedéseket foganatosítson és harmadik felek általi minősítéssel rendelkezzen annak biztosítása érdekében, hogy az ASP vírussal való fertőződés kockázata a lehető legalacsonyabb legyen. A gazdaságba irányuló forgalmat szigorúan ellenőrizni kell. A teherautók fertőtlenítését, az élő állatok szállítására használt járművek megtisztítását és fertőtlenítését, valamint a takarmány gazdaságba való beszállítására elkülönített útvonalakat és minden más járműforgalmat szigorúan ellenőrizni kell. A többi sertéstartó gazdasággal való érintkezést csökkenteni kell, és a gazdaságban mindig olyan, kizárólag az adott gazdaságban való használatra szánt ruházatot és lábbelit kell használni, amely soha nem kerül ki a gazdaságból. Biztosítani kell, hogy a dolgozók megértsék az összes járványvédelmi intézkedés és a telep külső környezettől való elszigetelésének fontosságát.

Kapcsolat

 

Alltech Hungary Kft.

Cím: 1186 Budapest, Besence utca 5.

Telefon: 06 1 433 1460

Fax: 06 1 433 1461

E-mail: hungary@alltech.com

Facebook: AlltechHungary

 

 

background image