A borjak immunitásának megalapozása

A borjak immunitása sokkal többet jelent a kolosztrummal felvett immunglobulinoknál és a beadott vakcináknál. A betegségekkel szembeni immunitás a borjak azon képességét jelenti, hogy ellenálljanak a betegségeknek és egészségesek maradjanak – ezt a képességet pedig a takarmányozás, a környezet és a tartástechnológia (menedzsment) egyaránt befolyásolja.

Idén nyáron ne hagyja, hogy “elolvadjon” a sertéstermelés nyeresége!

A stressz jelentősen befolyásolja az állatok általános egészségi állapotát, és a nyári hőség közeledtével tökéletes feltételek jönnek létre a stressz kialakulásához. A szokásos válogatási, rakodási és szállítási stressz miatti aggódás mellett a sertéshústermelőknek kezelniük kell a hőstressz jelentette plusz kihívásokat is.

A kocák mikroelem ellátottságának szerepe - az Alltech mikroelem programja

A kocák megfelelő mikroelem ellátottsága elengedhetetlen a nagyteljesítményű tenyészállatok hasznos élettartamának növeléséhez. A kalcium és foszfor szerepe mindenki számára jól ismert, nem beszélve a fő táplálóanyagok mennyiségéről. A vas, a szelén és a mangán szerepe kevésbé ismert.

Általánosságban elmondható, az élettani szerepükön felül, hogy a szerves mikroelemek segítik az enzimek hatékonyágát, a gyógyszerek és vakcinák hatásait. Lássuk két példán keresztül, hogy a kocák számára milyen előnyei is vannak az Alltech Mikroelem programjának.

A gazdaságos borjúnevelés takarmányozási kérdései

A borjúnevelés célja a szaporulat veszteségmentes, gazdaságos felnevelése. A tenyésztési céloknak megfelelő, egészséges, jól fejlett utód különösen fontos a kis szaporaságú, egyet ellő szarvasmarha faj esetében. A szaporulat ugyanis mind a tejtermelés, mind a hústermelés alapja. A tehénállomány utánpótlását szolgáló tenyészüszők és a hízóalapanyag minősége nagymértékben a borjak szakszerű felnevelésétől függ. A borjúnevelés időtartama 6-8 hónapos életkorig tart. A különböző tejelő- vagy húshasznosítású tehéntartás ugyanis eltérő borjúnevelési módszert feltételez.

Az antibiotikum-rezisztencia csökkentésének két kulcsfontosságú lépése a sertéstermelésben

Az állatokban és emberekben előforduló antibiotikum-rezisztens baktériumokra vonatkozó egyre növekvő számú beszámoló aggályokat ébresztett az antibiotikumok jelenlegi – mind humán gyógyászati, mind az állatbetegségek leküzdését célzó – használatával kapcsolatban. A hozamfokozó antibiotikumok takarmányokban történő alkalmazása az Európai Unióban már 2006 óta tilos. Azt megelőzően rutinszerűen antibiotikumokat adtak hozzá a sertéstakarmányokhoz az emésztőszervi egészség és a testtömeg-gyarapodás javítása érdekében. Ma azonban már a világ számos országa követi az európai példát.
 

Pages

background image