A tudomány – vagy inkább a tudományos-fantasztikus – felé halad-e a növényvédőszer-ipar?

2018-12-11

Tom Martin az alábbi interjúban John Perry-vel beszélget.

Tom: Növényvédőszer-mentes növénytermesztés: tudomány vagy tudományos-fantasztikus? Erről a kérdésről beszélgetünk John Perry-vel, a Simplot Grower Solutions [Simplot Növénytermesztési Megoldások] agronómiai szolgáltatási csoportvezetőjével. John 40 éves tapasztalattal rendelkezik a kártevők elleni védekezés területén. Mielőtt a Simplot vállalathoz csatlakozott, 26 évet töltött el a Mobay/Miles/Bayer/Bayer Crop Science cégeknél. Köszönöm, John, hogy elfogadta a meghívásunkat.

John: Én köszönöm a meghívást.

Tom: John, a fogyasztók követelték – és megkapták – az antibiotikum-mentes húst. Az utóbbi időben egyre több igény merül fel a növényvédőszer-mentes növénytermesztés iránt is. Reális ez?

John: Nem tudom, hogy reális-e. Sok olyan bionövény-termesztő van, akik biogazdálkodásra alkalmasnak minősített készítményeket használnak. Ezek peszticidek – még akkor is, ha biogazdálkodásra engedélyezettek –, növényvédő szerek különféle rovarok és előforduló betegségek ellen, elsősorban a zöldség- és növénytermesztés területén. Kétlem, hogy a jövő teljesen peszticid-ellenes lenne.

Tom: Csak játsszunk el a gondolattal: ha lenne egy növényvédőszer-mentes növénytermesztési módszer, milyen kompromisszumokkal járna az? Mit veszítenénk? Mit nyerhetnénk?

John: Ez a nagy kérdés. Az egyik kompromisszum az alacsonyabb termelékenység lenne. Ez lehetséges. Nem azt mondom, hogy biztosan bekövetkezik, mert már ma is nagyon sok környezetbarát megoldást alkalmazunk, és valójában növeljük a hozamokat ezekkel az újonnan kifejlesztett eszközökkel. De gondolnunk kell a kiszámíthatatlan és váratlan fejleményekre – egy rovarra, amelynek a hirtelen felbukkanására nem számítunk vagy egy betegségre, amely a klímaváltozás miatt vagy behurcolás következtében egyszerre csak felüti a fejét. Ezek azok a dolgok, amelyek előre nem számíthatók ki.

Tom: Nagyon sok változó van, amit figyelembe kellene venni.

John: Pontosan így van, nagyon sok változó van.

Tom: Hallottunk olyan előrejelzéseket, hogy a biopeszticidek globális forgalma a következő öt évben megkétszereződik. Mik ezek a biopeszticidek? És – feltéve, hogy Ön egyetért ezzel az előrejelzéssel – mi ennek a forgalomnövekedésnek a hajtóereje?

John: Itt egyszerre több dologról kell beszélni. Én egyetértek ezzel az előrejelzéssel. Úgy gondolom, hogy a biopeszticidek forgalma gyorsabban fog nőni, és ennek több oka van. Az egyik a szabályozási oldal. Néhány durvább hatású vegyi anyag – a „keményebb” peszticidek – a kormányzati hatóságok „célkeresztjébe” kerültek. A hatóságoknak több módszere van e szerek alkalmazásának korlátozására. Az egyik módszer az, hogy csökkentik azoknak a növényeknek vagy terményeknek a számát, amelyek kezelésére engedélyezett az adott peszticid.

Még ennél is fontosabb, hogy a nagyvállalatok – a Bayer-hez hasonló legjelentősebb világcégek – több okból is foglalkoznak a biopeszticidekkel. Az egyik ok a fenntarthatóság. Egy biopeszticid fenntartható termék lesz a vállalatuk számára, és nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy e biológiai készítmények kereskedelmi forgalomba hozatala sokkal kisebb költséggel jár, mint a hagyományos peszticideké. Ma mintegy 300 millió dollárba kerül egy új rovarölő, gombaölő vagy gyomirtó szer piacra juttatása. Biopeszticidek esetében ennek a költsége mindössze 25 millió dollár körül lehet. Ez egy óriási költségkülönbség. És azután persze még ott van a szabályozó hatóságok általi elfogadás szempontja is.

Tom: Manapság két kényszerítő szükségnek kell megfelelnünk a munkánk során: az egyik, hogy a szükségletek kielégítése érdekében több élelmiszernövényt termesszünk és élelmezzük a világ népességét, a másik pedig az, hogy e növényeket olyan módon termesszük, amely a lehető legbiztonságosabbá teszi azokat emberi fogyasztásra. E két igény a múltban sokszor ütközött egymással. Közelebb kerülünk-e egy olyan megoldáshoz, melynek révén e két igény egymással összhangban elégíthető ki?

John: Ez nehéz kérdés, mert például Kaliforniában mi növénykülönlegességeket termesztünk elég nagy termőterületen, és nekünk is vannak olyan problémáink, melyekkel egyidejűleg foglalkoznunk kell. A termőterület a beépítés miatt egyre csökken, elsősorban a tengerpart menti területen. Nyolcvan-száz éve termesztjük a legfontosabb zöldségféléket, a friss piaci terményeket – azokat, melyeket a boltban meg lehet venni. E 80–100 éves termesztési múlt miatt azonban a számunkra rendelkezésre álló termőterületen megtelepedtek bizonyos betegségek, amelyek e növényekkel azonosíthatók, olyan kártevők, amelyek e terményekkel szeretnek táplálkozni. Ilyen jellegű problémáink vannak.

Kaliforniában a legnagyobb probléma a vízért való versengés. Becslések szerint 2020-ban 40 millió ember él majd az államban. E népesség 90 százaléka négy kulcsfontosságú populációs területen lesz, de a mezőgazdaság nem fog ezek közé tartozni. A mezőgazdaság még csak másodvonalbeli szerepet sem fog betölteni, talán egy harmadik vonalbeli pozíció jut csak neki, mert elsősorban az embereknek kell vizet biztosítani, utána környezeti célokra, és csak ezután következik a mezőgazdaság vízigényének a kielégítése. Minden másnál inkább a víz lesz a hajtóerő a számunkra, és hatékonyabban kell majd azt használnunk. A terményeinknek nagy értékűeknek kell lenniük, hogy megengedhessük magunknak a vizet, mivel az nagyobb költséggel fog járni a mezőgazdaság számára. Igen, a víz lesz a hajtóerő, én ezt látom magam előtt, ha a jövőbe tekintek.

Tom: A szárazság, az aszályos körülmények – és nagyon sok aszályos időszak fordult elő a közelmúltban – hatással vannak-e a növényekre a kártevők szempontjából? Más szóval: vajon a szárazság gyengíti-e a növény kártevőkkel szembeni ellenálló képességét?

John: Ennek inkább az ellenkezője igaz. Csapadékos években nagyobb számban fordulnak elő a rovarok, a betegségek és a gyomnövények, mint a száraz években. Az aszályos években inkább az a fontos, hogy legyen elég víz a növények növekedéséhez a piaci fenntarthatóság megőrzése érdekében, mert az infrastruktúrával is foglalkozni kell.

Ha például van egy vagy több konzervgyárunk, amelyek egy bizonyos kapacitással működnek, és a termés nem elég nagy ahhoz, hogy ezeket a konzervgyárakat ellássuk (példaként vegyük a paradicsomot), akkor ez az egész infrastruktúrát hátrányosan érinti. Aztán ott van még a munkaerő kérdése is, ez a dolog másik oldala. Ha nem tudunk elegendő növényt termeszteni és vagy egy bizonyos munkaerőnk, ha nem tudunk a számukra elég munkát biztosítani, akkor el fognak vándorolni oda, ahol megélhetést találnak. Elég bonyolultak ezek a dolgok. Azt hiszem, hogy egy kicsit körülményesen válaszoltam a kérdésre, de a lényeg az, hogy a szárazság kevésbé segíti elő a kártevők tevékenységét, mind a csapadékosabb időszakok. Igen, a csapadékosabb években előfordulhat ilyen hatás.

Tom: Mindig lépést kell tartani a legújabb fejleményekkel a tudomány, az értékesítés, a termőföldi körülmények és a növényvédő szerek területén egyaránt. Vannak-e olyan konkrét trendek, amelyekkel Ön éppen most foglalkozik, és amelyek különösen fontosak?

John: Igen. A talaj közvetítésével terjedő betegségek az általunk alkalmazott öntözési gyakorlat miatt jelentősebb problémává fognak válni – úgy tűnik, hogy az alacsony nyomású csepegtetéses öntözés vagy a mikropermetezőkkel történő esőztető öntözés súlyosbítja a problémát. Ugyanakkor a termesztőink a működési költségeik miatt a lehető leghamarabb próbálják a legtöbb pénzt kihozni az adott terményből. A mandula esetében négy-öt évig tart a teljes termelés elérése, a pisztácia esetében nyolc-kilenc évig, a dió esetében pedig hét-nyolc évig. A termesztők nagy nyomás alatt vannak, így ők is keményen hajtják a gyümölcsfáikat, hogy gyorsabban nőjenek. Korábban akarnak hozzájutni a terméshez, valami ilyesmiről van itt szó.

Ez viszont nagy nyomást gyakorol a gyökérrendszerre. A mi vállalatunknál az utóbbi három-négy évben a korábbinál jobban összpontosítunk a gyökérrendszerre annak érdekében, hogy a gyökérrendszer a lehető legegészségesebb legyen. Ebbe beletartozik a betegségek leküzdése, a talaj túlzott sótartalmával kapcsolatos problémák kiküszöbölése, melyek a mély rétegekből felhozott öntözővíz alkalmazásának tulajdoníthatók. Ez nem mindig a legjobb minőségű víz. Nagyon sok tényezővel kell foglalkoznunk, ráadásul úgy, hogy a korábbinál kisebb területen érjük el a lehető legnagyobb terméshozamokat. Ez történik. Ezt kell tennünk. Jó és erős gyökérrendszerre van szükség a fenti problémák leküzdéséhez.

Tom: John Perry-t, a Simplot Növénytermesztési Megoldások vállalat agronómiai szolgáltatási csoportvezetőjét hallottuk. Köszönjük, hogy eljött hozzánk, John.

John: Én köszönöm a meghívást.

A teljes hanganyag meghallgatásához kattintson az alábbi linkre: https://soundcloud.com/alltech-1/077-is-the-pesticide-industry-headed-toward-science-or-science-fiction-john-perry

Kapcsolat

 

Alltech Hungary Kft.

Cím: 1186 Budapest, Besence utca 5.

Telefon: 06 1 433 1460

Fax: 06 1 433 1461

E-mail: hungary@alltech.com

Facebook: AlltechHungary

 

 

background image