Az Alltech 2017. évi 37+® európai őszi betakarítási felmérésének elemzése

2018-03-26

Dr. Helen Warren, Alltech Európai Biotudományos Központ

A mikotoxinokkal való szennyezettség ma már világméretű problémaként ismert a mezőgazdasági termelésben, különös tekintettel az állattenyésztési ágazatra. Az analitikai technikák fejlődése és a fokozott ellenőrzés jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységhez vezetett, ami nagymértékben bővítette a mikotoxin-szennyeződést befolyásoló tényezőkre és annak az állatokban és az emberben kifejtett valószínű hatásaira vonatkozó ismereteinket. Azzal párhuzamosan, hogy az élelmiszerek biztonságosságával és minőségével kapcsolatos fogyasztói aggályok egyre hangsúlyosabbá válnak, egyre fontosabb lesz, hogy képesek legyünk mennyiségileg meghatározni és kezelni a mikotoxin-kontaminációt.

A mikotoxinok a környezeti és menedzsment-tényezők – többek között a hőmérsékleti szélsőségek, az aszály, az áradások és a betakarítási technikák – által kifejtett stresszhatásoknak kitett penészgombák kis molekulasúlyú, másodlagos anyagcseretermékei. Már alacsony koncentrációban is toxikus hatást fejtenek ki az állatokra, és erősen rezisztensek a fizikai és kémiai behatásokkal szemben. Egy adott penészgombafaj több különböző mikotoxint is képes termelni, és több különböző penészgombafaj is termelheti ugyanazt a mikotoxint. A három leginkább aggályos penészgombacsoport a Fusarium, az Aspergillus és a Penicillium. A Fusarium penészek szántóföldi eredetűek, vagyis már akkor elszaporodnak a növényeken, amikor azok még a szántóföldön vannak. Amint a nevük is sugallja, a raktári penészek – például az Aspergillus és a Penicillium fajok – a növény vagy a gabona tárolása során szaporodnak el. E tárolási formák közé tartozik a silózás is. Míg az Aspergillus penészgombák Európa északi területein nem jelentenek nagy problémát, az általuk termelt mikotoxin – az aflatoxin – megengedett szintjei az Európai Unió jogszabályaiban rögzítettek. Az állattartó gazdaságokban kifejtett káros hatásaik tekintetében Európában a Fusarium és a Penicillium penészgombák által termelt mikotoxinok okozzák a legtöbb problémát, de az utóbbi években a klímaváltozás és a világméretű kereskedelem növelte az erősebb hatású aflatoxinok jelenlétét és az általuk felvetett kockázatokat is.

A mikotoxinok rontják az állatok egészségét és teljesítményét, és nagyon sok mikotoxin gyengíti az immunrendszer működését is. A mikotoxin-probléma jelei közé tartozik a teljesítménycsökkenés, a gyenge tömeggyarapodás, az ízületek duzzanata, a szőrzet fénytelensége, a levertség és a szaporodási zavarok. Ezért a takarmányokban felhasznált növények mikotoxin-szennyezettségének nyomon követése kulcsfontosságú elemévé vált egy sikeres takarmányozási program összeállításának. Azáltal, hogy a mikotoxin-szennyezettségnek a gazdaságokban történő korai diagnosztizálásával csökkentik a kockázatot, a mezőgazdasági ágazat szereplői javíthatják a termékek minőségét és az állatok teljesítményét egyaránt.

Az Alltech-nek több mint 20 éves tapasztalata van a mikotoxin-probléma kezelésében, ami magában foglalja a több mikotoxinnal való együttes szennyezettség kimutatására és mennyiségi meghatározására szolgáló pontos módszerek kifejlesztését a világszerte használt takarmány-alapanyagok széles körére vonatkozóan. Az UPLC-MS/MS technológiát alkalmazó Alltech 37+® teszt egyetlen mintában futtatásonként több mint 40 különböző mikotoxin jelenlétét képes kimutatni és mennyiségileg meghatározni. Létrehozása óta az Alltech 37+® Analitikai Laboratórium több mint 20 000 elemzést végzett, melyek során a megvizsgált minták 96,4%-a tartalmazott legalább egy mikotoxint. Ez a legmodernebb technológiát képviselő létesítmény évente elvégzi a takarmány-alapanyagok világméretű felmérését annak érdekében, hogy régiónként felbecsülje a mikotoxin-kontamináció összességében vett kockázatát. E cikkben a 2017. évi európai betakarítási felmérés eredményeit ismertetjük.

Az európai takarmányokban 2017-ben kimutatott mikotoxinok

A mikotoxinok növényekben történő termelődése szempontjából a szélsőséges időjárási események jelentik az egyik legnagyobb kockázatot, és a 2017-es évben Európa számos részén előfordultak hőhullámok, valamint csapadékhiányos és aszályos időszakok. Közvetlenül a betakarítást megelőző időszakban az Egyesült Királyságban, Írországban, Skandinávia egyes részein (Dániát is beleértve) és a Balti államokban szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott. A betakarítási szezonban (augusztustól szeptemberig) Dél- és Kelet-Európában továbbra is aszály, illetve hőhullámok jelentkeztek. Ezzel szemben Írországban, Skóciában és az Egyesült Királyság északi területein, valamint Skandinávia és a Baltikum egyes részein folyamatosan esett az eső. A következőkben ismertetett felmérésben a 2017 augusztusa és novembere közötti időszakban beküldött minták szerepeltek.

Gabonák

A 136 elemzett gabonaminta között búza-, árpa- és kukoricaminták is szerepeltek. Az egy mintában kimutatott mikotoxinok átlagos száma 2,7 volt. B típusú trichotecének és fumonizinek a minták körülbelül 50%-ában voltak kimutathatók. A három gabonaféle közül a kukorica volt a legszennyezettebb: a kukoricamintákban mintánként átlagosan 3,5 mikotoxin volt jelen. Az árpában – noha e gabona mintánként átlagosan kisebb számú mikotoxint tartalmazott – a mikotoxinok szélesebb köre volt jelen, amely magában foglalta a legfőbb mikotoxin-csoportok mindegyikét (1. ábra). Emiatt az árpa minden állatfajra nézve nagy kockázatot jelent, részben az A típusú trichotecének magas szintjei miatt.​

A búza elsősorban B típusú trichotecéneket és fumonizineket tartalmazott, ami sertésekben és minden haszonállatfaj fiatal egyedeiben problémát jelent a trichotecének magas szintjei miatt. A kérődzők kevésbe érzékenyek a B típusú trichotecének (a dezoxinivalenol – DON – család tagjai) iránt, ezért a búza csak alacsony vagy közepes szintű kockázatot jelent a felnőtt állatok számára. A kedvezőtlen időjárás miatti késés csökkentette a betakarítható minták számát, de az összesen megvizsgált 17 kukoricaminta több mint háromnegyede (88%-a) tartalmazott fumonizineket, ami a sertések minden kategóriájára nagy kockázatot jelent, hiszen a sertés nagyon érzékeny a mikotoxinok e csoportjára. A fumonizin a növendék állatokra is veszélyt jelent. Az összesített kockázatot illetően az összes gabonaminta ~75%-a, 64%-a, illetve ~81%-a jelentett alacsony–mérsékelt szintű veszélyt a baromfira, a sertésre, illetve a kérődzőkre.

Szilázsok

A felmérés során kevesebb szilázsmintát (n = 14) analizáltak, mint amennyi gabonamintát, de a mikotoxinok mintánkénti átlagos száma 4,86 volt, és a minták több mint 70%-a >4 mikotoxint tartalmazott. A kukoricaszilázs magasabb szintű mikotoxin-szennyezettséget mutatott, mint a fűszilázs (a mikotoxinok mintánkénti átlagos száma 5,29, illetve 3,17 volt). A mikotoxinok szintjei és típusai tendenciájukat tekintve hasonlóan alakultak a fűszilázsban és a kukoricaszilázsban: jellemzően a B típusú trichotecének, a fuzársav és a fuminizinek fordultak elő nagyobb mennyiségekben (2. ábra). Ebben az évben azonban az A típusú trichotecének és a Penicillium gombák által termelt mikotoxinok gyakoribbak voltak, ami valószínűleg a besilózott takarmány nagyobb instabilitását jelzi, és növeli a haszonállatokra gyakorolt negatív hatások kockázatát. Emiatt a szilázsok több mint 70%-a nagy kockázatot jelent a kérődző állatokra.

Új és újonnan felbukkanó mikotoxinokat folyamatosan kimutatnak, és ezek egyike különösen gyakorinak tűnik a szilázsmintákban az idei évben. Az ochratoxinok csoportjába tartozó citrinint a fűszilázs-minták 29%-ában kimutatták. Ezt fontos tudni, mivel ez a mikotoxin képes károsítani a kérődzők vese- és bendőműködését.

Összefoglalás

A mikotoxinok veszélyeztetik az állatok egészségét és a takarmánytermesztést egyaránt. A mikotoxin-szennyezettség pontos nyomonkövetése és az e kontaminációval járó kockázat becslése nélkülözhetetlen a termelésre és a termékminőségre gyakorolt káros hatások minimalizálásához. Az idei évben a gabonák közül az árpa jelenti e tekintetben a legnagyobb veszélyt, a szilázsok pedig gyengébb stabilitást mutatnak, ami növeli az erősebb hatású A típusú trichotecének előfordulási gyakoriságát. A 2017-es évben termesztett növények mikotoxin-szennyezettségével kapcsolatos veszélyek miatt a mikotoxin-probléma proaktív (előretekintő) megközelítésére van szükség annak érdekében, hogy az állattartók sikeresen csökkenthessék a mikotoxinok jelentette kockázatot.

Ide kattintva megtekintheti az Alltech 37+ európai őszi betakarítási felmérésének elemzésével kapcsolatos online előadást!

Kapcsolat

 

Alltech Hungary Kft.

Cím: 1186 Budapest, Besence utca 5.

Telefon: 06 1 433 1460

Fax: 06 1 433 1461

E-mail: hungary@alltech.com

Facebook: AlltechHungary

 

 

background image